Oldalak

2014. július 6., vasárnap

My life in a comic strips


Volt egy kiállítás a Vand Aben, pénteken este sokáig van nyitva így egy csajos nap keretében benéztünk.
 A kiállítás olasz divat volt és Veronica hozta össze a csajokat. A kiállítás után meg beültünk egy vacsira, ahol is az olasz pincér, annyira örült Veronicának, hogy a pohár borok helyett egész üvegekkel kaptunk egy pohár áráért...:)



 Aztán voltam megint Cambridge-ben steam punk fesztiválon. Hát elég szomorú volt, mert egy alig találtuk meg, kettő nagyon kevesen voltak, minden csúszott és a koncert amit meg akartam volna nézni (Metropolis) olyan későn kezdett, hogy addigra haza kellett mennünk, különben lekéstem volna az utcsó vonatot Londonba...















Spooky man with a ghost story


 Másnap Veronica szülinapját ünnepeltük egy kerti partyban, ahol megismerkedtem további kedves olasz arcokkal. És olyan sztorikkal, hogy volt aki pl. Nina Hagennel lakott egy szobában, mikor 20-on x évvel ezelött ideköltözött.


A házigazda. Andrea. Aki szerintem kiköpött olyan mint a bátyám.


Stefania aki a tortát kreálta.

Love you!!!!

Tash a salit csinálta nekünk
Aztán voltam egy templomból átalakított gymben yogázni. Nos a kúl belső ide vagy oda, maradok Simonnál és a régi lepattant művháznál. Nekem az jobban bejön.
 És voltam Greenwhichben valami fesztiválon a szomszédommal. A fesztiválon leginkább értelmetlen kísérleti színház bemutatói voltak, így egy idő után leléptem a Green parkba, ahol meditáltam sokakkal másokkal együtt, majd még piknikezni is sikerült. De erről most nincs fotóm, mert ez privát élmény.:) De szuper napsütéses időm volt. És nagyon klassz volt a társaságom is, de sajna az illető elköltözik Londonból. Többet nem látom. Pedig bizony kevés ennél jobb dolgot tudnék elképzelni, mint együtt meditálni, majd csak leheveredni a fűbe a hatalmas nagy platán fák alá és csak dumizni, amíg a nap lemegy. És az sokára ment le, lévén ez volt a leghosszabb nap az évben.






Maria, a szomszédom





Ezt a fickót 2007ben is lencsevégre vettem, vagyis egy fickót, aki itt ül Canary Wharfon és dzsidzseriduzik egész nap. Most vettem tőle CDt is. Támogassuk a zenészeket:)
 Aztán elbringáztam Hackneyban vasárnap reggel. Többször eltévedtem, így 2 óra alatt sikerült megérkeznem, de pont időben kaptam el Connt aki a félmaratonját furotta. Kalapban persze...





 Aztán váltottam és találkoztam az előző napi meditálós barátommal és együtt lógtunk Hackneyban a hátralévő napban. Igazából semmit nem csináltunk, csak élveztük a brunchunkat, meg bringáztunk, meg kidőltünk egy hatalmas parkba és élveztük a napsütést. Én persze le is égtem.







 Aztán elmentem nyaralni Skóciába, de az egy külön poszt lesz.

Visszajöttem és egy egészen unalmas pénteki napon egyszer csak felhívott egy régi kedves ismerős, hogy van egy feles jegye az az napi British Summer Time fesztiválra van e kedvem menni. Igazából azt sem tudtam kik játszottak, de ha fesztivál, akkor persze menjünk! És így egyszer csak ott találtam magam a tömegben, amint a Soundgardent nézem, majd később még Ozzy energiáit is megcsodálhattam. Aztán felmentünk Camdenbe az inspiral nevű helyre, ahol épp pszichedelik este volt és nagyon kellemesen töltöttük el az est hátra lévő részét. még valami fura fazonnal is dumáltunk, akinek szintén sztoriai voltak a már nem is tudom melyik legendás zenészről. London ilyen. 45 fölötti népeknek már csak ilyen sztoriaik vannak.




A görög:)