2016. szeptember 3., szombat

Best place to spend my maternity leave

Továbbra is London "uber alles" :D Továbbra is tartom, hogy állati szerencsés vagyok, hogy itt lehetek anyságin. Még akkor is ha rövid, és akkor is ha kemény 700 fontot kapok egy hónapra, ami valljuk meg, nos, nem éppen a leghatalmasabb összeg, megélni meg végképp nem lehet belöle. 
És ez a város tele programmal. És nem "occsók". De amúgy vannak tök ingyenes dolgok, az úgy nevezett children centre-kben illetve minden könyvtár csinál ingyen gyerek programokat. De persze csak iskola időben, így nyárra maranak a fizetős dolgok. De már szeptember van és jövő héttől tutira a gyerek központokban fogjuk tölteni az időnket, hadd fejlődjön a gyerek. 
Na de a legeslegjobbal kezdem. A baby cinema. Amúgy is kedvelem az everyman mozit, mert kényelmes karosszékekből, vagy kanapékról lehet nézni a filmet és a popcornt meg pincér hozza a székedhez, de amikor baby cinema van, akkor a jegy ára tartalmaz egy sütit plusz egy kávét vagy teát is. És nem is akarámilyet. Nem egy béna olcsó valamit, hanem minőségi cheesecaket kaptam. A nézőtér iszonyú vicces a sok kis golyófejűvel és persze valamelyik mindig bőg, de igazából úgy sem hallod a sajátodtól. Na jó nem panaszkodhatok Joy tök jól viselte. Sőt az első egy órában le sem vette a szemét a vászonról. Én naiv azt gondoltam, hogy majd jól megszoptatom a film alatt. Hát nem. (Természetesen mivel csak szoptatós anyukák vannak a bébikkel senki nem botránkozik meg ha elővillantod a cicit, btw Angliában bárhol jogomban áll szoptani, így senki nem szólhat egy büdős szót sem) Szóval Joy annyira izgatott volt, hogy nem volt hajlandó táplálkozni, egyfolytában elkapkodta a fejét és a mozivászon felé tekergett. Aztán meg jól bealudt. Na ennyit a terveimről. A film az egy tipikus hollywoodi-i crap volt, de be kell valljam bizony jót mulattam. Bad moms. Ennyi. 
 A mozi után az anyuka barátnámmal átsétáltunk a szeretett Hampstead Heath-en hogy otthon gyorsan etetés, pelenkacsere, teljes ruhacsere Joynak, és irány a barátnőkkel az esti kiállításra a Fashion and textile museumban. Bébi a mellkasomon lógott egész nap és mivel igen meleg volt még mindig szegényem rámolvadt, na de legalább a bolond anyja megihatott egy kis üveg sört a csajokkal és cseveghetett a divatról. Vagy legalább is megvitathatta, melyik horgolt ruci tetszik a lgejobban. Volt workshop is, ahol horgolni tanítottak minket. És még egy bonbon is belefoglaltatott az árban. Amúgy meg olyan utcában jártam ahol még sohasem, a London Bridge-nél a Borough Market mögött, szóval határozottan tágult a fejeben létező London térkép.







Muszáj ide beszúrni ezt a képet. Joy 11 hetes és ez egy délutáni piknik volt a HEathen a héten, amikor is felfedezte, hogy a fák ágai és levelei mozognak felette. Azt az ámulatot, amivel teljesen elveszett a látványban sosem fogom elfelejteni. Remélem. Imádom.

EZ meg a zenei fejlesztésen készült Noah barátunkkal, aki az egyik NCTs barátném babája
 Tempo tot egy fél órás zenei fejlesztő foglalkozás, ami a múltkor egy temploban volt, most egy pub emeleti szobájában. Nem olcsó mulatság, de nagyon tetszik, amit csinál a csajszi. Határozottan leköti a kicsi bébiket. Persze lehet egyszerűbb lenne, ha beszerezném a kendőket, meg a buborékfújót, de azért csak ér valamit az is, hogy más bébikkel van együtt a kicsi lányom?
Majdnem a teljes NCT csapat eljött

The Grafton a pub, ahol zenéltünk

Miriam barátném egy évvel öregebb lett
Egész döbbentesen változott meg az életem. Gyakorlatilag minden napra akad valami tevékenyzség, akár több is. Ami igazából már fárasztó is, szóval egy kicsit igyekszem visszavenni a tempóból és többet, jobban fókuszálni bébi igényeire. Viszont a régi barátaim rendesen távolodnak tőlem. Nem azért mert ők nem keresnének, továbbra is kapok meghívókat bulikba, de be kell valljam egyre kevesebb kedvem van menni. Most is van valami parti 30 perc sétára tőlünk, de inkább itt ülök a kanapén az urammal és a blogom írom, míg bébi bent szuszog a hálószobában. Döbbenet nem? Teljesen beszűkült az érdeklődésem. Ha nem babatéma, nem is nagyon érdekel. Vagy is ez így túlzás, de bármi ami nem baba téma szinte banálisnak és értelmetlennek tűnik. Gyakorlatilag Joy lett az életem középpontja. Booo. És egyfolytában enni akarok, ami igazán nem tesz jót sem a pénztárcának, sem az alakomnak.  Szánalmas lettem?
Amikor rájöttem hogy 100 g kecsöp 148 g paradicsomot tartalmaz...
 Ami miatt még szuper Londonban lakni, hogy a tenger egy óra vonattal. Így anyósommal úgy döntöttünk egy meleg augusztusi napon, hogy megnézzük a tengert. Bébi 10 hetesen látta a tengert először! Én azt hiszem 15 éves voltam, mikor először láttam. Na mi jöhet még ezek után...




Persze a bikinit otthon felejtettem


Szóval Hove egy tipikus unalmas angol kisváros, leszámítva hogy tengerparttal rendelkezik. És hogy úgy látszik más magyarok is jártak itt. 


Ezt már szeretjük, az utca végén a tenger. Egyszer ha megunom Londont akkor a tengerparton szeretnék élni.



Piknik a Waterlow parkban, amit kinevezhetek a  kertünknek is

Szókásos evős rohamom a Highgate wood közepén. Forró nyári napokon (igen van forró nyár Angliában) az erdő hűs sétánya a legjobb hely. És a kávézó a közepén, mindig csábító. 

Na ezt imádom, a telefonkábelek. Póznáról vezetik a házakhoz,

Mezze tál a Hampstead Heathhez közel eső Bistro Lazban

Csak a szokásos, limonádé...


 Amint kisüt az első tavaszi majd nyári nap London népe kiözönlik a legközelebbi parkba és piknikel,  meg napozik, egészen ameddig be nem áll az őszi hideg. Számtalan piknik egyike a Victoria parkban, Ágota barátnénk rendezésében.





Baby choir a közeli Crouch Endben, amitől nem voltam elragadtatta


De a pub ahol tartották az bizony csodás volt

Még több telefonkábeles kép. Azt hiszem ez az új megszállottságom...

A tipikus árnyékképem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése