Na, hát ez a iromány immáron majd 3 hónapja pihenget piszkozatként...Így most megnyomom a 'közzététel'gombot...
Úgy látszik hogy most már csak akkor írok itt valamit ha elhagyom Londont. Pedig jó itt is. Most már visszaálltam munkába, ami szomorú, hogy hogy elrohant az idő, de nem panaszkodom, mert elég jó alkut kötöttem. Itthonról dolgozok heti 3 napot. Joy childmindernél van addig, ami még mindig minden reggel megvisel, pedig már több mint egy hónapja visszük. És imád ott lenni, tök jól beilleszkedett, állítólag már le is oltja a többieket. :) De akkor is minden kedd reggel, amikor elválunk sírhatnékom van. De ügyes anyuka vagyok, így csak mosolyogva integetek, pápá kicsim.
Úgy elröppent az idő. Joy már 1 éves. Voltunk sokféle szülinapi buliban. Az ő szülinapját egy közeli parkban ünnepeltük a kis barátaival. Nagyon kedves volt. És nagyon ügyesen belemászott a tortájába. És mindneki nagyon élvezte a bulit. Aztán másnap bepattantunk a bérelt autóba és elhúztunk Margate felé. Pontosabban Birchington-on-the-sea felé egy Acol nevű kis település szerű képződményben béreltünk egy kis házikót, aminek a kertje egy nyugodt legelőre nézett, ahol lovak kószáltak és élvezték a naplementét. Ahol végre mi is láthattunk 2 naplementét is a teraszról, ahol pont hallottuk, ha Joy felébredt a hálóban. Igaz nem a tengerbe, hanem csak úgy simán a fák mögé bukott a nap, de belegondolva, hogy már 1 éve nem láttam rendes naplementét, mert mindig házon belül tartózkodok olyankor, már ez is csodás dolognak számított.
De hol is kezdjem az élménybeszámolót? Mert a vezetés is nagy élmény volt, (és igen baleset nélkül megúsztuk, pedig csak én vezettem, mivel az uramnak nincs jogsia) a házikó, amit béreltünk is a naplementés verandájával szuper volt, meg a különböző tengerpartok amiket láttunk, meg a kisvárosok, amiket meglátogattunk, a bérelt autónknak köszönhetően. Meg az is szuper volt, hogy Joy annyira jól viseli az utazást. Igaz a nagy meleg eléggé kikészíti, de a légkondi mindig életre keltette és barmi jókat aludt a kocsiban a baba ülésben. Na mert sikerült az év legmelegebb hétvégéjén lelépni a tengerpartra és bár igyekeztünk eldugott tengerpartokat megkeresni, mindig későn érkeztünk, mert már fél Anglia ott volt mire kiértünk. Így aztán utolsó nap taktikát váltottunk és kora reggel elindultunk. Hamár baba úgyis felkelt minket korán...10-kor már a beachen nyomtunk és aki korán kell, az bizony üres tengerpartot lel. De aztán túl sokat kalandoztunk és állhattunk a dugóban Londonban...
Úgy látszik hogy most már csak akkor írok itt valamit ha elhagyom Londont. Pedig jó itt is. Most már visszaálltam munkába, ami szomorú, hogy hogy elrohant az idő, de nem panaszkodom, mert elég jó alkut kötöttem. Itthonról dolgozok heti 3 napot. Joy childmindernél van addig, ami még mindig minden reggel megvisel, pedig már több mint egy hónapja visszük. És imád ott lenni, tök jól beilleszkedett, állítólag már le is oltja a többieket. :) De akkor is minden kedd reggel, amikor elválunk sírhatnékom van. De ügyes anyuka vagyok, így csak mosolyogva integetek, pápá kicsim.
Úgy elröppent az idő. Joy már 1 éves. Voltunk sokféle szülinapi buliban. Az ő szülinapját egy közeli parkban ünnepeltük a kis barátaival. Nagyon kedves volt. És nagyon ügyesen belemászott a tortájába. És mindneki nagyon élvezte a bulit. Aztán másnap bepattantunk a bérelt autóba és elhúztunk Margate felé. Pontosabban Birchington-on-the-sea felé egy Acol nevű kis település szerű képződményben béreltünk egy kis házikót, aminek a kertje egy nyugodt legelőre nézett, ahol lovak kószáltak és élvezték a naplementét. Ahol végre mi is láthattunk 2 naplementét is a teraszról, ahol pont hallottuk, ha Joy felébredt a hálóban. Igaz nem a tengerbe, hanem csak úgy simán a fák mögé bukott a nap, de belegondolva, hogy már 1 éve nem láttam rendes naplementét, mert mindig házon belül tartózkodok olyankor, már ez is csodás dolognak számított.
De hol is kezdjem az élménybeszámolót? Mert a vezetés is nagy élmény volt, (és igen baleset nélkül megúsztuk, pedig csak én vezettem, mivel az uramnak nincs jogsia) a házikó, amit béreltünk is a naplementés verandájával szuper volt, meg a különböző tengerpartok amiket láttunk, meg a kisvárosok, amiket meglátogattunk, a bérelt autónknak köszönhetően. Meg az is szuper volt, hogy Joy annyira jól viseli az utazást. Igaz a nagy meleg eléggé kikészíti, de a légkondi mindig életre keltette és barmi jókat aludt a kocsiban a baba ülésben. Na mert sikerült az év legmelegebb hétvégéjén lelépni a tengerpartra és bár igyekeztünk eldugott tengerpartokat megkeresni, mindig későn érkeztünk, mert már fél Anglia ott volt mire kiértünk. Így aztán utolsó nap taktikát váltottunk és kora reggel elindultunk. Hamár baba úgyis felkelt minket korán...10-kor már a beachen nyomtunk és aki korán kell, az bizony üres tengerpartot lel. De aztán túl sokat kalandoztunk és állhattunk a dugóban Londonban...
 |
| szülinapos az új labdákkal |
 |
| az első verdájával |
 |
| csomagbontás |
 |
| szülinapi buli |
 |
| én csináltam a tortát, oké ronda, de finom :) |
 |
| és jó volt benne tapicskolni |
 |
| na mi van a dobozban |
 |
| szépségemmel |
 |
| itt mégszebb |
 |
| besties |
 |
| party! |
 |
| party animals |
 |
| plus a baby |
 |
| és itt a tenger! |
 |
| ez meg olyan Benny Hilles |
 |
| a bérelt verda |
 |
| szépségemmel |
 |
| a kölcsön etetőszékben |
 |
| naplemente első este |
 |
| no comment |
 |
| veranda party |
 |
| Joy megtalálta a tévétávirányítót és habár nekünk nincs tévénk, szinte azonnal rákapott. megtalálta ezt a csatornát, ami 80-as évek videoit adja és teljesen rákattant. Jóváhagytam, mert elég jopofa zenék voltak. David Bowie, Erasure, meg ilyenek |
 |
| ezt a kis gatyót szülinapjára kapta és imádjuk |
 |
| nem helyes a kis gatyójával? |
 |
| dreamland |
 |
| a tengerpart meg tele |
 |
| Margate Dreamland |
 |
| party... |
 |
| a hőség elöl a dreamland bébi részlegére menekültünk, ahol kellemes hűs klíma várt minket |
 |
| Ziggy bárja nem gyerekbarát |
 |
| Margate amúgy lehet cuki kisváros, de ezen a hétvégén tele volt orkkal. Fél Anglia ezen a tengerparton nyüzsgött. A másik fele meg gondolom Brightonban. |
 |
| Szerintem ez egy szuper kép lett |
 |
| így meg mégszuperebb |
 |
| Botany bay így néz ki az év bármely napján |
 |
| De mi így találtuk |
 |
| ebéd |
 |
| amikor azt hiszed majd pihensz egy jót a néptelen eldugott tengerparton, de mire odaérsz, rájösz, hogy fél Anglia is így gondolta |
 |
| Botany bay ahogy azt a net alapján elképzeli az ember |
 |
| és az év legmelegebb napján |
 |
| szóval hazamenekültünk a verandánkra |
 |
| még egy nyugis naplementére |
 |
| mászik, mindenhova |
 |
| és aki korán kel, üres tengerpartot lel. délre itt is megsokszorozódott a nép |
 |
| hurrá nyaralunk |
 |
| csak mi |
 |
| és senki más és Joy egyértelműen mondta, hogy dad és az apjára alkalamzta |
 |
| hideg a víz |
 |
| újfajta árnyékkép |
 |
| de a tócsákban lehet tapicskolni |
 |
| így már jobb a kilátás |
 |
| apával játszunk |
 |
| kingsgate internetes fotó |
 |
| ez meg az enyém :) |
 |
| aztán beugrottunk Whistable-ba |
 |
| itt is csini a tenger Azért nagy áldás ám szigeten lakni, a tengerpart max 2 óra alatt elérhető Londonból kiindulva. És még válogathatunk is, hogy melyikre menjünk, attól függően milyen hangulatunk van. Szerintem Broadstairsbe még visszatérünk. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése